2018. február 26., hétfő

Hullámvasúton a cél felé

Ahogy azt a példám mutatja, nehéz valamire visszaállni, ha az ember teljesen elszokott tőle. Az életemben jelenleg két ilyen hiány is van. Az egyik a blog, a rendszeres írás. A másik pedig a szorosan ehhez kötődő olvasás. Nem tusom az okát, de keveset és ritkán olvasok. Persze bebizonyítottam magamnak, hogy tusok én még ha akarok, hiszen az Anyegint csak mert kötelező volt kiolvastam én másfél nap alatt. A könyveket továbbra is veszem rendszeresen, sőt mikor a könyvtárban vagyok közösségi szolgálaton újra elfog az a tipikus érzés mint régen. Az egyetlen lényegi különbség, hogy nem olvasok annak ellenére, hogy még mindig rajongom a könyvekért. Az igazat megvallva viszont, újraolvasásokkal próbálkoztam. Harry Potter, King, és most a Fangirl. Tudom, hogy nem a legjobb módszer, ezért most kipróbálok valami mást, egy új könyvet. 
Bár azt mondtam, hogy ha az utolsó bejegyzésem után nem írok rendszeresen, akkor befejezem. De az igazság az, hogy nem akarom és nem is tudom elengedni a lényem egy régi erős darabját. Meg akarom próbálni megint és megint, ameddig kell. De nem fogom feladni. Szóval itt van egy lista arról, hogy miért nem élem meg akkora tragédiaként az olvasási krízisemet, mint ahogy gondoltam, hogy megfogom. 

Több időm maradt másra
Családra, barátokra, hobbikra. Egyszerűen az időm mostanában annyira kevés és értékes lett, hogy valószínűleg ez vett el sokat az olvasásból.

Bármikor újra kezdhetem
Lássuk be, az olvasóim nagy részét valószínűleg elvesztettem (nem mintha amúgy annyi lett volna belőlük). Viszont a blogom még él, és most meg próbálok bele sokadszorra életet lehelni. Ez pedig teljesen vonatkozik az olvasásra is.

Támogatást kapok így is
Megszámolni se tudom, hogy hányan mondták a közvetlen környezetemből, hogy kezdjem újra és akkor az olvasás is jön magától. Hát én megpróbálom…

A könyveket még mindig szerelemként élem meg
Vásárolni. Tapogatni. Szaglászni. Átrendezni őket a polcon. Könyvtárba visszapakolni.

Nem terveztem sokat írni, tökéletesen elég kezdetnek. Addig is meglátjuk mi lesz, és mindenkinek gazdag olvasási élményeket kívánok, mert hiába a lista, azt nem múlja felül semmi. 


Reményekkel telve, Cs.

2017. november 16., csütörtök

Próbáljuk meg újra...

Nagyon régen volt, hogy itt jártam. Majdnem egy éve. Igazából nem tudom most miért térek vissza. Azért hagytam abba csakúgy hirtelen mert annyira felpörgött és megváltozott az életem, hogy nem éreztem a részemnek. Igazából, fogalmam sincs most menni fog-e. Addig próbálkozom amíg élvezem, ha elkezd kínná válni akkor másodszor, végleg hagyom abba. Újdonság, hogy új laptopom van aminek annyi az előnye, hogy sokkal egyszerűbben és kényelmesebben, azaz nagyobb élvezettel tudok írni. Még ismerkedünk de én bízok benne. Visszatérésem alkalmából, mert még mindig szeretem őket, egy taget hoztam nektek.  Egy kis polgárpukkasztás és erősebb témák gyanánt, a Durva kérdések taget, amit itt találtam. 

2017. február 1., szerda

Kiera Cass: A párválasztó ( A Párválasztó 1.)

„Ha nem akarod, hogy beléd szeressek, akkor igyekezz kevésbé szépnek lenni.”
A könyvről
Harmincöt ​lány. Egy korona. Egy lehetőség, ami az életben csak egyszer adódik. A Párválasztóban részt vevő harmincöt lány számára ez életük legnagyobb esélye. Egy lehetőség arra, hogy kiszabaduljanak abból az életből, amibe beleszülettek. Hogy belépjenek egy világba, amiben csillogó ruhákat és felbecsülhetetlen értékű ékszereket hordanak. Hogy palotában lakjanak és a csodás Maxon herceg szívéért vetekedjenek egymással. America Singer számára azonban kész rémálom Kiválasztottnak lenni. Azt jelenti ugyanis, hogy hátat kell fordítania titkos szerelmesének, Aspennek, aki egy alsóbbrendű kasztba tartozik. El kell hagynia az otthonát, hogy beszálljon az ádáz küzdelembe egy koronáért, amire nem is vágyik. Egy palotában kell élnie, amit a lázadók erőszakos támadásai fenyegetnek állandóan. Aztán America megismeri Maxon herceget. Lassan megkérdőjelezi addigi terveit, és rádöbben arra, hogy az élet, amiről mindig is álmodott, talán köszönő viszonyban sincs a jövővel, amit korábban még csak el sem képzelt volna.

2017. január 22., vasárnap

Rácz-Stefán Tibor: Fogadj el!

„Külső szemlélőként a fiú ugyanolyannak tűnt, mint mindig. Mintha az elmúlt egy óra egyáltalán nem lett volna hatással rá.”

A könyvről
Hiszel ​magadban? 
Petra a pénztelen, vidéki lány elit gimnáziumba kerül, ahol mindenki gazdag és menő, így aztán hazudik, hogy ne lógjon ki, hiába figyelmezteti Dávid. 
Petrát a lányok befogadják, barátokat szerez, egy fiú is tetszik neki, de kiderül az igazság. És ettől kezdve pokollá válik az élete. 
Túl lehet-e élni a bosszút, az iskolai megalázásokat? 
Dávidnak is van egy kínos titka, a lányok nem izgatják, de a szívét nagyon is megdobogtatja Áron, a jóképű padtársa, aki pontosan tudja ezt, és gonoszkodva ki is használja. 
A két barát szerelemmel, árulással és szenvedéllyel teli útja döbbenetes eseménybe torkoll. 
Van egy pont, amikor már nincs tovább. 
Van egy pont, ahol a szerelem már fáj. 
A regény a 2013. évi Aranymosás Public Star könyve.